Moldova György - író

Moldova György az üzletünkben járt!

Moldova György megtisztelt minket!

A minap nagyon nagy meglepetés ért minket a Budagyöngye bevásárlóközponti üzletünkben. A Karikagyűrű Expressz kis üzletébe a semmiből egy alak sétált be. Az állam is leesett, hiszen nem mindennap tér be híres ember egy kis üzletbe, s arra végképp nehéz alapozni, hogy nálunk fordul meg. Az idős író Moldova György Úr egy faliórát vásárolt nálunk. Be kell valljam személyes megtiszteltetésnek vettem a felbukkanását.

A vásárlás folyamán egy könyvet vett elő, és megkérdezte hogy dedikálja-e esetleg. Naná!! Őszinte leszek a meglepetés olyan mértékű volt, hogy elfelejtettem akár egy fotót is készíteni. De persze ami késik nem marad el. Várom vissza Moldova György Úrat a Karikagyűrű Expressz üzletébe. Szeretnénk egy közös fotót is készíteni 🙂 Természetesen a dedikált Kegyelem kenyér I című könyve megvan 🙂 Ezt lehet is a képen látni. Saját nevemre dedikálta.

Moldova György - Kegyelem Kenyér I Moldova György - Kegyelem Kenyér I

Aki nem ismerné Moldova György írót.

Eredeti neve Reif György, Reif Sándor és Berkovics Mária zsidó származású gyermeke. A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, mikor első írása nyomtatásban megjelent. A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott élte meg a háború végét. A Színművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.

Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban.

Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”.

1989 óta a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.

1990-től három évig a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai.
Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén).

2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az “Életműsorozat” kiadását. 2009. március 12-én 75. születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban dedikált.

Cikk: karikagyuruexpressz.hu

Üdvözöljük, Ön a Karikagyűrű Expressz webáruház oldalán jár! Bezárás